Építőipari újrahasznosítás: nagy lehetőség és még nagyobb kihívás

Az újrahasznosítás – népszerű nevén recycling – előnyei egyértelműek, ám megvalósítása az építőiparban korántsem egyszerű, az eredmények pedig egyelőre vegyesek.

Napjainkban a kőanyagok, homok és kavics számítanak a legnagyobb mennyiségben használt nyersanyagoknak a világon – olyannyira, hogy a Föld valamennyi lakóját figyelembe véve az egy főre eső éves fogyasztás meghaladja az 5 tonnát. Amellett, hogy elképesztően nagy mennyiségekről van szó, a kérdéses anyagok kinyerése és szállítása rendkívül energiaintenzív, vagyis nem csupán környezetszennyező, de költséges is.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az építőipar a világ egyik legkomolyabb hulladéktermelője, a természetes nyersanyagforrások pedig végesek (egyes számítások szerint a hasonló célokra felhasználható homok például akár 50 év múlva elfogyhat), egyértelművé válik, hogy a jelenlegi rendszer hosszútávon fenntarthatatlan, az építési hulladékok hatékony újrahasznosítása pedig egy sor előnyt tartogat.

Alul: Hulladékképzés az EU-ban gazdasági tevékenység szerint, 2022 – a teljes hulladékmennyiség százalékos arányában (forrás: Eurostat)

Napjainkban a kőanyagok, homok és kavics számítanak a legnagyobb mennyiségben használt nyersanyagoknak a világon – olyannyira, hogy a Föld valamennyi lakóját figyelembe véve az egy főre eső éves fogyasztás meghaladja az 5 tonnát. Amellett, hogy elképesztően nagy mennyiségekről van szó, a kérdéses anyagok kinyerése és szállítása rendkívül energiaintenzív, vagyis nem csupán környezetszennyező, de költséges is.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az építőipar a világ egyik legkomolyabb hulladéktermelője, a természetes nyersanyagforrások pedig végesek (egyes számítások szerint a hasonló célokra felhasználható homok például akár 50 év múlva elfogyhat), egyértelművé válik, hogy a jelenlegi rendszer hosszútávon fenntarthatatlan, az építési hulladékok hatékony újrahasznosítása pedig egy sor előnyt tartogat.

Jobbra: Hulladékképzés az EU-ban gazdasági tevékenység szerint, 2022 – a teljes hulladékmennyiség százalékos arányában (forrás: Eurostat)

A főbűnös: beton

Mivel világszerte 10 milliárd tonnát állítunk elő belőle évente, és az építőipar szinte minden szegmensében kulcsfontosságú, a legnagyobb globális fejtörést a beton okozza. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a betongyártás következtében évente mintegy 2,8 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe: ez azt jelenti, hogy ha a betonipar ország lenne, Kína és az Egyesült államok mögött a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóként tarthatnánk számon. Ezzel – ha figyelembe vesszük az előállítás valamennyi szakaszát – becslések szerint a Föld légkörében megtalálható szén-dioxid 4–8 százalékáért a beton tehető felelőssé, és üvegházhatású gázkibocsátás tekintetben csak a szén, a kőolaj és a földgáz előzi meg.

Nem is csoda, hogy szinte hetente röppennek fel hírek a gyártás zöldebbé tételét célzó kezdeményezésekről, így történtek kísérletek például kávézacc, kagylóhéj vagy épp emberi vizelet felhasználására, de a jelentős áttörés még várat magára.

Vasbeton: külön gond

Persze senki sem állítja, hogy a beton újrahasznosítása könnyű volna. Sőt, a legtöbb esetben kifejezetten nehéz. Gondoljunk csak bele: az M0 autóút pályaszerkezete két rétegben 26 cm vastagságú betont tartalmaz hézagvasakkal, melynek elbontása extrém erőforrásigényes feladat lesz, ha egyszer szükségessé válna.

Mivel a világon felhasznált beton jelentős része vasbeton, kardinális kérdés, miként lehet elválasztani magát a betonkeveréket az acéltól. Érdekességként említhetjük, hogy Németországban például villámcsapás-szerű (rövid, mindössze 500 nanoszekundumos, ám rendkívül nagy erősségű) áram bevezetésével kísérleteztek a vízbe merített vasbeton szeparációjával, persze csak laboratóriumi körülmények között

.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.