2025. március 13.
Bontórobotok és Thor kalapácsa
A bontórobotok napjaink építőgépes ágazatának egyik érdekes színfoltját jelentik. Cikkünkből az is kiderül, mi köze a távvezérelt gépeknek a skandináv mitológiához.
Bár a munkavédelem terén is hatalmas fejlődésnek lehettünk tanúi az utóbbi évtizedekben, a mai napig az építőiparban történik a legtöbb súlyos és halálos munkahelyi baleset, a bontási tevékenységek pedig jellegüknél fogva az átlagosnál is több kockázatot hordoznak magukban. A hatékonyabb biztonsági intézkedések mellett kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha a legveszélyesebb, legártalmasabb környezetekbe egyszerűen nem szükséges belépniük a dolgozóknak. Szerencsére a folyamatosan fejlődő távvezérlés és más intelligens technológiák napjainkban egyre több megoldást kínálnak erre.
Hasonlóan több más gépkategóriához – gondoljunk csak a JCB kotró-rakodóira – az első bontórobotokat megalkotó vállalat sokáig egyeduralkodónak számított a piacon, és e hegemóniát csak az utóbbi 10-15 évben volt képes részben megtörni néhány új versenytárs.
Jövőre 50 éves a bontórobotok előfutára
A kezdetekig csaknem 50 évet kell visszautaznunk az időben, hiszen minden bontórobotok őse 1976-ban látta meg a napvilágot a svédországi Skellefteå városa közelében. Ekkor azonban még nem bontás, hanem ipari karbantartás volt a cél. A közeli acélműben a kohók tisztítása embertpróbáló és kockázatos feladat volt, melyet a munkások szűk helyen, többnyire kéziszerszámokkal végeztek. Hatékonyabb és biztonságosabb megoldás után kutatva két testvér, Lars és Per-Martin Holmgren meglévő gépek alkatrészeit felhasználva készítette el azt a prototípust, mely nem csak megóvta a munkásokat a zord körülményektől, de az ipari tisztítási feladatokhoz szükséges időt is felére csökkentette.
Az apró gumikerekes gép rövid idő alatt hatalmas érdeklődést váltott ki a különféle ágazatokban tevékenykedő svéd vállalkozók körében, így csakhamar megtalálta a helyét nemcsak ipari karbantartási, de építőipari-bontási, cementipari és atomenergia-ipari területen is.
De mi köze Mjölnirnek a bontórobotokhoz?
Brokkr (modern átiratban Brokk) a skandináv mitológia kilenc világának egyik leghíresebb kovácsa, aki testvérével, Eitrivel karöltve több mágikus erővel bíró tárgyat is készített Loki tűzisten felkérésére. Ezek közül minden bizonnyal a napjaink populáris kultúrájából is visszaköszönő Mjölnir, vagyis Thor villámisten hatalmas erejű kalapácsa a legismertebb.
Konkurensek a láthatáron
Útjára indítva az új márkát, a cég első nagy szériában gyártott modellje végül 1981-ben került kereskedelmi forgalomba Brokk 250 néven – igaz, a nagy szériát az igen speciális piaci szegmenshez viszonyítva kell érteni, hiszen az első ezer gép (ebbe már a későbbi Brokk 100, 110 és 150-es modellek is beleértendők) 13 év alatt talált gazdára. A Brokk bontórobotjai bő egy évtizeden át számottevő konkurencia nélkül érhették el piaci sikereiket. Ennek végül a szintén svédországi Thordab vállalat vetett véget, mikor az 1990-es évek elején bemutatta saját távvezérelt bontógépét, a DMX-et. Igaz, a versengés nem tartott sokáig, mivel a Brokk 1997-ben felvásárolta a Thordab bontórobot üzletágát, és saját égisze alatt folytatta a DMX széria fejlesztését.
Érdekes módon egy másik versenytárs megszületése is Svédországhoz, illetve a Brokk céghez köthető: a Schweden Maschinen GmbH korábban Brokk gépek forgalmazásával foglalkozott Nyugat- és Közép-Európában, ám később TopTec Spezialmaschinen néven saját bontórobotok gyártásába fogott. A müncheni székhelyű cég a speciális szerelékek és fix beépítésű gépek mellett jelenleg hétféle modellt kínál, ám különösebben jelentős részesedést ezeddig nem sikerült kiszakítania a piacból.
Még mindig Svédország
Egyetlen jelentős versenytársként a hazánkban leginkább láncfűrészeiről és kerti gépeiről ismert Husqvarnának sikerült a Brokk nyomába erednie. A szintén svéd hátterű, eredetileg 1689-ben alapított gyártó idestova 16 éve mutatta be első bontórobotját, azóta pedig leginkább a közepes méretű modellek terén ért el sikereket. Legkisebb gépük üzemi tömege 600 kg alatt marad, míg a kínálat csúcsát képviselő Husqvarna DXR 315 már bő két tonnát nyom.
További kilátások
A globális bontórobot-piac forgalma 2023-ban meghaladta a 400 millió dollárt (átszámítva 150 milliárd forintot), a becslések pedig a következő évtizedben 10 százalék feletti éves növekedéssel számolnak, mely mögött leginkább a bányászati tevékenységek és a városrehabilitációs projektek felfutása áll. Mindezek ellenére továbbra is szűk piaci szegmensről beszélhetünk. Emiatt a nagy építőgép-gyártók egyelőre nem fordultak a bontórobotok felé, mivel igen valószínű, hogy az új termékcsalád fejlesztésének, piaci bevezetésének, marketingjének költsége a korlátozott darabszámok mellett csak nagyon lassan térülne meg. Nem csoda hát, hogy napjainkban főleg start-upok törnek a bontórobot-specialisták babérjaira – eddig többnyire csupán csekély sikerrel –, míg Kínában leginkább belpiacos modellek készülnek.
(Fotók: Brokk, Husqvarna, TopTec Spezialmaschinen, Giant Equipment)
