Lassan eltűnik a Tesla egykori gyára

A helyszínen dolgozó speciális kotró főszereplésével, szakaszosan zajlik a bontási projekt, melynek elkészültével véglegesen átalakul a Tesla hajdani gyárának területe.

Lassan eltűnik a Tesla egykori gyára

A helyszínen dolgozó speciális kotró főszereplésével, szakaszosan zajlik a bontási projekt, melynek elkészültével véglegesen átalakul a Tesla hajdani gyárának területe.

Az észak-csehországi Lanškrounban található létesítmény sorsa akkor pecsételődött meg, amikor sok évnyi parlagon heverést követően a területet megvásárolta egy korszerű elektronikai termékeket előállító nagyvállalat. Miután a hajdani üzem három épületének egyikébe a cég központja költözött, a „B” jelű csarnokot 2016-ban lebontották, az „A” jelű épület további szerepe azonban egészen a közelmúltig bizonytalan volt. Végül nagyjából két éve született meg a döntés: helyén modern gyáregységet kívánnak létrehozni, így mintegy másfél évnyi tervezést követően idén tavasszal fel is vonult a területre a bontással megbízott vállalkozó.

Cigarettától potméterekig

A belső udvart körbeölelő egykori üzemépület több ütemben épült fel az 1870-es és 80-as években, eredetileg pedig az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik legjelentősebb dohánygyárának adott otthont. A XIX. század utolsó éveiben összesített kapacitása megközelítette az évi 200 millió darab szivart és cigarettát, de a létesítmény végül nem erről lett nevezetes. A Prágától körülbelül 150 kilométerre keletre fekvő kisvárosba ugyanis Csehszlovákia német megszállása alatt – egészen pontosan 1944-ben – a szövetséges bombázások elől áttelepítették a Siemens und Halske berlini egységét. A béke beköszöntével a szovjetek jóvátétel gyanánt tokkal-vonóval vitték volna a komplett berendezést, ám az elektronikai gyártókapacitások szűkössége miatt Csehszlovákia végül sikeresen kardoskodott a létesítmény helyben maradása mellett. Így 1946 és 1990 között a keleti blokkban jónevű cégnek számító Tesla állított itt elő kondenzátorokat, potmétereket és más elektronikai alkatrészeket.

Cigarettától potméterekig

A belső udvart körbeölelő egykori üzemépület több ütemben épült fel az 1870-es és 80-as években, eredetileg pedig az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik legjelentősebb dohánygyárának adott otthont. A XIX. század utolsó éveiben összesített kapacitása megközelítette az évi 200 millió darab szivart és cigarettát, de a létesítmény végül nem erről lett nevezetes. A Prágától körülbelül 150 kilométerre keletre fekvő kisvárosba ugyanis Csehszlovákia német megszállása alatt – egészen pontosan 1944-ben – a szövetséges bombázások elől áttelepítették a Siemens und Halske berlini egységét. A béke beköszöntével a szovjetek jóvátétel gyanánt tokkal-vonóval vitték volna a komplett berendezést, ám az elektronikai gyártókapacitások szűkössége miatt Csehszlovákia végül sikeresen kardoskodott a létesítmény helyben maradása mellett. Így 1946 és 1990 között a keleti blokkban jónevű cégnek számító Tesla állított itt elő kondenzátorokat, potmétereket és más elektronikai alkatrészeket.

Mentik ami menthető

Az átalakítások és funkcióváltások nyomán persze meglehetősen eklektikus képet mutatott az épület belseje. Mindenesetre a bontás csak úgy kaphatott zöld utat, ha megtörténik bizonyos értékek megmentése, így nem lehetett „ész nélkül” nekiesni a feladatnak. A projekten dolgozó 30 munkásnak óvatosan kell eltávolítania a megóvni kívánt öntöttvas oszlopokat, faragott falburkolatokat, gránit lépcsőfeljárókat, melyeket különféle célokra fognak hasznosítani – egy részük más műemléképületekben kezdhet új életet, más tárgyak viszont múzeumba kerülnek. Utóbbiak közé tartozik a toronyóra, melyet egy helyi iparosmester készített 1913-ban, azonban a 70-es évek óta üzemképtelen. A jövőben a míves óra – alapos felújítás után – Lanškroun város helytörténeti gyűjteményét fogja gazdagítani. A fentiek mellett külön óvintézkedéseket igényelt, hogy a tetőszerkezet jelentős mennyiségű azbesztet tartalmazott.

Speciális munkához speciális gép

A hatékonyság kedvéért a bontással megbízott vállalkozó szakaszosan végzi a feladatot, vagyis amint a munkások végeztek az egyik épületrésszel, következik a bontókotró, mely a szerkezetet veszi kezelésbe. A Develontól érkezett gép (egész pontosan egy DX380DM-7 modell) maximum 23 méter magasságú épületek bontására alkalmas, ami bőven elegendő a négyszintes gyárépülethez. Mint a képeken látható, ehhez főként válogatókanalat alkalmaznak a hosszú változatú kanálszár végén, de ebben a feladatkörben a tiltrotátor is elengedhetetlen. Sőt, a munkához az is hozzá tartozik, hogy a bontásra optimalizált kanálszárat időnként lecserélik sztenderd kivitelűre, hogy immár hagyományos kanállal felszerelve a kotró el tudja végezni a törmelék teherautókra rakodását is.

Mint a hasonló célgépek esetében megszokhattuk, a dél-koreaiak modelljének alapját is egy nehezebb kotró adja, ám feltuningolták néhány olyan extra felszereléssel, melyek hatékonyabbá, egyszerűbbé – és nem utolsósorban biztonságosabbá – teszik a bontási folyamatokat. A billenthető fülkét például masszív védőrács óvja az esetlegesen aláhulló tárgyaktól, míg a kezelőnek folyamatosan rendelkezésére áll a kanálszár végén elhelyezett kamera valós idejű képe. Ahogy a képeken megfigyelhető, a munka jelentős porral jár, melyet a kivitelező folyamatos locsolással igyekszik mérsékelni, mindenesetre a kotró túlnyomásos fülkéje alighanem jó szolgálatot tesz.

Speciális munkához speciális gép

A hatékonyság kedvéért a bontással megbízott vállalkozó szakaszosan végzi a feladatot, vagyis amint a munkások végeztek az egyik épületrésszel, következik a bontókotró, mely a szerkezetet veszi kezelésbe. A Develontól érkezett gép (egész pontosan egy DX380DM-7 modell) maximum 23 méter magasságú épületek bontására alkalmas, ami bőven elegendő a négyszintes gyárépülethez. Mint a képeken látható, ehhez főként válogatókanalat alkalmaznak a hosszú változatú kanálszár végén, de ebben a feladatkörben a tiltrotátor is elengedhetetlen. Sőt, a munkához az is hozzá tartozik, hogy a bontásra optimalizált kanálszárat időnként lecserélik sztenderd kivitelűre, hogy immár hagyományos kanállal felszerelve a kotró el tudja végezni a törmelék teherautókra rakodását is.

Mint a hasonló célgépek esetében megszokhattuk, a dél-koreaiak modelljének alapját is egy nehezebb kotró adja, ám feltuningolták néhány olyan extra felszereléssel, melyek hatékonyabbá, egyszerűbbé – és nem utolsósorban biztonságosabbá – teszik a bontási folyamatokat. A billenthető fülkét például masszív védőrács óvja az esetlegesen aláhulló tárgyaktól, míg a kezelőnek folyamatosan rendelkezésére áll a kanálszár végén elhelyezett kamera valós idejű képe. Ahogy a képeken megfigyelhető, a munka jelentős porral jár, melyet a kivitelező folyamatos locsolással igyekszik mérsékelni, mindenesetre a kotró túlnyomásos fülkéje alighanem jó szolgálatot tesz.

Hogy a jókora gémmel és kanálszárral biztonsággal felnyúlhasson akár 20 méternél nagyobb magasságba is, a speciális lánctalpast alapból hidraulikusan kitolható járószerkezettel gyártják, így annak szélessége a 3 méteres szállítási helyzetből egészen 4,4 méterig növelhető. A DX380DM-7 üzemkész tömege bontási konfigurációban nagyjából 47,5 tonna (a földmunkás kanálszárral ebből körülbelül 2,5 tonna jön le), a motortérben lakó öthengeres Scania turbódízel pedig 327 lóerős maximális teljesítményt, illetve 1348 Nm csúcsnyomatékot képes kipréselni magából.

A bontás jól halad, így ha nem jön közbe semmi, nemsokára megkezdődhet a régi épület helyét átvevő, több mint 5000 négyzetméteres csarnok kivitelezése, melynek segítségével a beruházó LUX-IDent a következő 5-10 évben duplájára kívánja bővíteni gyártókapacitását

.