2025. május 22.


Szélerőművek új élete hídként
A szélerőművek elvileg zöld energiát termelnek, de hogy ez valóban így legyen, számos kérdést kell még megoldani hozzájuk kapcsolódóan.
Napjainkban Európa, Kína és az Egyesült Államok egymásra licitálva építi a mind nagyobb méretű és teljesítményű szélerőműveket, illetve egyre több toronyból álló szélfarmokat. Ebből adódóan a világ villamosenergia-termelésének 2020-ban már 6 százalékáért voltak felelősek a szélerőművek, becslések szerint pedig részarányuk évente nagyjából 5 százalékkal fog növekedni az évtized végéig.
Tavalyi cikkünk kapcsán rengeteg hozzászólás született Facebook-oldalunkon, ahol olvasóink is rámutattak, hogy előnyei mellett a technológia számos kérdést vet fel. Közéjük tartozik a szélerőművek építéséhez szükséges irtózatos anyagmennyiség. Ráadásul itt nem csak a tornyokhoz szükséges betonra kell gondolni: ahogy a 20-30 éve épített erőművek lapátjai csereéretté válnak, kezelésük is egyre több fejtörést okoz a szakembereknek. A lapátokat ugyanis olyan tartósra tervezték, hogy akár évtizedeken át ellenálljanak az időjárás viszontagságainak és a különféle egyéb behatásoknak.


Hol máshol, mint Hollandiában?
Ebből adódóan évente több tízezer lapát köt ki hulladéklerakókban, hiszen kompozit anyagukat igen nehéz újrahasznosítani, így mást nemigen lehet kezdeni velük. Természetesen ez nem épp előnyös fenntarthatósági szempontból, ami komoly lökést adott a hasznosításra irányuló kutatásoknak az elmúlt években. Míg a kinyert üvegszálat és a műgyantát cement és ipari műanyagok gyártásához igyekeznek felhasználni, történtek kísérletek arra is, hogy közvetlenül a lapátokból építsenek más szerkezeteket. Így készült belőlük például kerékpártároló Dániában vagy zajvédő fal az Egyesült Államokban.
Tekintettel arra, hogy az országban bőven akad szélerőmű is, a közismerten sűrű csatornahálózat miatt pedig hidakra is nagy számban van szükség, talán nem meglepő, hogy az egyik legújabb projekt a holland Poly Products vállalatnál öltött testet. A kompozit anyagok fejlesztésére és felhasználására szakosodott cég ugyanis olyan moduláris hidat épített, melynek főtartóját egy leszerelt turbinalapát alkotja.
Lapát mint főtartó
Miután a kísérlet támogatásra talált a holland infrastrukturális és vízügyi minisztérium körforgásos gazdálkodást segítő programjában, első lépésként a megfelelő lapátot kellett kiválasztani. Ehhez a fejlesztő cég szakemberei felkeresték az éppen leszerelés alatt álló Herkingen szélerőmű-telepet, ahol az üzemeltető jóvoltából hozzájutottak egy LM38.8 típusú turbinalapáthoz.
Az elmúlt évben a projektcsapat erre építve dolgozta ki azt a híd-prototípust, melyet végül az Amsterdamtól keletre fekvő Almere városában építettek meg. A kész híd hossza 12 méter, szélessége 3 méter, terhelhetősége pedig 5 tonna – ebből logikusan következik, hogy jelen formájában leginkább gyalogos-kerékpáros átkelőként funkcionálhat.
Mielőtt újrahasznosították volna a híd főtartójaként, a leszerelt turbinalapátot alapos vizsgálatoknak vetették alá, melynek nyomán elvégezték a szükséges megerősítéseket. Külön érdekesség, hogy a szerkezet megépítéséhez más újrahasznosított anyagokat is alkalmaztak, a hídpálya például leselejtezett szádlemezek felhasználásával készült el.


Recycling és 3D nyomtatás
Mérnöki szempontból A legkomolyabb kihívást az jelentette, miként lehetséges az íves lapátot házasítani a sík hídpályával és a szerkezet többi alkotóelemével. A megoldás úgyszólván az utcán hevert, hiszen a Poly Products otthonosan mozog az ipari 3D nyomtatás terén is. Saját erőforrásaira támaszkodva a cég részben műanyaghulladékok felhasználásával gyártotta le a képeken látható jellegzetes geometriájú szerkezetet, mely többek közt magába foglalja a hídkorlát konzoljait is.
A holland iparvállalat közlése szerint már a tervezési fázisban megkezdték a piaci igények felmérését, és az ötlet alapvetően pozitív fogadtatásra talált – olyannyira, hogy a megoldás akár gazdaságilag is életképesnek bizonyulhat. A szerkezeti kialakítás jelenleg szabadalmaztatás alatt áll, közben pedig már folynak a kísérletek és egyeztetések további hasonló hidak építéséről és a koncepció esetleges továbbfejlesztéséről.
(Fotók: Poly Products, Siemens Gamesa)