2024. november 20.
Ahol szó szerint zajos a siker:
toronyrobbantás Pusztamonostoron
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a robbantások a leglátványosabb, legizgalmasabb építőipari eljárások közé tartoznak – nem csupán a kívülállók, de a szakmabeliek számára is. Erről a Jászberény melletti Pusztamonostoron saját szemünkkel is meggyőződhettünk, és természetesen a videókamerák sem maradhattak otthon.
Ahol szó szerint zajos a siker:
toronyrobbantás Pusztamonostoron
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a robbantások a leglátványosabb, legizgalmasabb építőipari eljárások közé tartoznak – nem csupán a kívülállók, de a szakmabeliek számára is. Erről a Jászberény melletti Pusztamonostoron saját szemünkkel is meggyőződhettünk, és természetesen a videókamerák sem maradhattak otthon.
Az 1970-es években a Jászság közepén felépült rádióállomás 30 adótornyának fontos szerep jutott a magyar rövidhullámú rádiózás történetében, azonban a technika fejlődésével a létesítmény menthetetlenül elavulttá vált, és 2010-ben be is szüntették a működtetését. Mivel a tulajdonos más célra kívánta felhasználni a területet, idővel a szerkezetek bontása is elkerülhetetlen lett. Tekintettel a tornyok magasságára és állapotára, a szakemberek végül úgy ítélték meg, hogy a bontást ipari robbantásos módszerrel a legcélszerűbb végrehajtani, a feladatot pedig a jelentős tapasztalattal rendelkező Detonet Kft.-re bízták.
A helyszínen a cég ügyvezetője, Földesi Tamás avatott be minket a toronyrobbantás műhelytitkaiba. Elsőre talán nem gondoltuk volna, de a ránézésre filigrán acéltornyok döntése egy sor kihívást rejt magában, és hasonlóan sok tényezőt kell figyelembe venni, mint más szerkezetek robbantása esetében. Rendkívül körültekintően kell például megtervezni a töltetek időzítését, ugyanis egy-egy torony döntésekor nem lehet egymáshoz képest késleltetni a robbantásokat. Ennek az az oka, hogy a rácsos szerkezetű építmények alapterülete meglehetősen kis keresztmetszetű, így késleltetett detonáció esetén fennállna a veszély, hogy a korábban robbantott töltet lesodorná a szomszédos oszlopon elhelyezett robbanóanyag-csomagot. Természetesen ez azt is jelentené, hogy a második töltet már nem a neki szánt ponton robbanna, ami felborítaná az aprólékosan megtervezett folyamatot.
Milliméterre kiszámítva
Szerencsére a hasonló módszerrel végzett bontási munkákat manapság már olyan korszerű technológiák segítik, mint a speciális fémvágó töltetek és az elektronikusan programozható gyutacsok. Ezek segítségével pontosan úgy és akkor következhet be a robbanás, ahogy és amikor arra szükség van, azaz a bontandó adótornyok precízen a kívánt helyre dönthetők.
Mint magunk is szemtanúi lehettünk, a bontás lángvágással kezdődik, melynek során még biztonságos mértékben meggyengítik az acélszerkezeteket. Apróságnak tűnhet, de a helyszínen a szakemberek külön fölhívták a figyelmünket, mennyire fontos mozzanata a munkafolyamatnak az oszlopok merevítését biztosító sodronyok elvágása is.
Semtex és TNT
Ezt követően léptek színre a „főszereplők”, vagyis kezdődhetett a robbanótöltetek felhelyezése. Ahogy Földesi Tamástól megtudtuk, a pusztamonostori munkához kétféle robbanóanyag kombinált alkalmazása volt a legcélszerűbb. 7000 m/s feletti detonációs sebességével a plasztikus, vagyis formázható Semtex 1A szolgált vágótöltetként. Ezzel szemben az úgynevezett tolótöltetként bevetett TNT booster teljesen szilárd, mellesleg a piros színű hengerek pont úgy festenek, ahogy a laikusok a dinamitrudakat elképzelik. Miután a tartóoszlopok köré illesztett Semtex elvágta a fémet, a booster töltetekre hárult a feladat, hogy a kellő pillanatban elmozdítsák, kiüssék a helyükről a szerkezeti elemeket, és ezt követően a teljes torony a kívánt irányba dőlhetett le.
A pusztamonostori létesítmény adótornyai közül többet már korábban elbontottak, a Detonet Kft. ezt követően kapott megrendelést újabb hat szerkezet bontására. Mint videónkon is látható, az adott napra ütemezett három torony döntése pontosan a tervezettek szerint, biztonságosan, bármiféle nem várt esemény nélkül zajlott le.
